Mindig van hagyatéki tárgyalás?

A hagyatéki eljárásról röviden

A hagyatéki eljárás a 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) által szabályozott lefolytatott polgári nemperes eljárás, amelynek célja az örökség jogi sorsának rendezése. Lényegében azzal indul, hogy a jegyző értesül az örökhagyó haláláról és azzal zárul, hogy a közjegyző egy végzéssel átadja a hagyatékot.

Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, de sokakat megnyugtat, ha egy ügyvéd megy el helyettük a hagyatéki tárgyalásra.

Honnan tudja meg a jegyző, hogy a hagyatéki eljárást meg kell indítani?

A halottvizsgálati bizonyítvány kitöltője köteles a halálesetről a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt 1 munkanapon belül (elektronikus úton) értesíteni. A halálesetet anyakönyvezik, majd ezt követően az illetékes továbbítja a megismert adatokat a hagyatéki leltár felvételére illetékes jegyzőnek. Ő jellemzően az elhunyt utolsó belföldi lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője.

A fentiek hiányában a hagyatéki eljárás megindítását más is kezdeményezheti, sőt erre a földhivatal is kifejezetten jogosult.

A hagyatéki eljárás első lépése: kell-e leltározni? 

A leltározást, ha kell, a jegyző hivatalosan az eljárás megindulását követő 8 napon belül kezd meg és 30 (nagy értékű ingók esetén 60) napon belül fejezi be. A valóságban a jegyző helyett a helyi önkormányzat anyakönyvi ügyintézője jár el és jellemzően lassabban kezdenek neki az ügyek feldolgozásának. A leltározás végeztével kerülhet sor arra, hogy a jegyző kitűzze a hagyatéki tárgyalást.

A leltár tartalma, különösen az abban szereplő értékek jelentősen befolyásolják azt, hogy végül mekkora örökséget kaphat kézhez az örökös, hiszen ez alapján számolják a hagyatéki eljárás végén fizetendő közjegyzői díjat és az öröklési illetéket is.

Pl. egy 150 millió forint értékű hagyaték esetén kb. 300 000 Ft közjegyzői díj és távolabbi rokonok között még ezen felül öröklési illeték is fizetendő.

Mikor kötelező a hagyatéki leltár?

A hagyatéki eljárásban az alábbi esetekben kötelező leltárt készíteni:

1. Bizonyos vagyontárgyak megléte esetén:

• Belföldi ingatlan: Ha a hagyatékban van Magyarországon található ingatlan, azt mindig leltározni kell.
• Cégben lévő részesedés: Ha az örökhagyónak magyarországi cégben volt tulajdoni részesedése (pl. részvény, vagy üzletrész), azt is leltárba kell venni.
• Lajstromozott vagyontárgyak: Ide tartoznak például a gépjárművek, hajók, repülők, de akár műkincsek vagy fegyverek is, ha azok nyilvántartásba vannak véve.
• Nagy értékű ingóságok: Ha az örökhagyó ingóságai (pl. bútorok, ékszerek, készpénz) meghaladják az öröklési illetékmentesség értékhatárát (300 000 Ft), akkor azokat is leltárba kell venni.

2. Ha a tartozások meghaladhatják a hagyaték értékét:

• Ha a hagyatéki tartozások valószínűleg nagyobbak, mint a hagyaték értéke: Ilyenkor a jegyző vagy a közjegyző kezdeményezheti a leltározást.

3. Kérelemre:

• Az örökös kérésére: Bármelyik örökös kérheti a hagyaték leltározását.
• Bizonyos személyek kérésére: Ha nincs más leltározásra okot adó vagyontárgy, akkor a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a Magyar Államkincstár is kérheti a leltározást, de csak az örökségük bizonyításához szükséges vagyontárgyakra vonatkozóan.

4. Speciális esetek:

• Veszélyeztetett örökös: Ha az örökös magzat, kiskorú, cselekvőképtelen, ismeretlen helyen tartózkodik vagy ügyei vitelében akadályozott, akkor kötelező a leltározás.
• Ha csak az állam örököl: Ha az örökhagyónak nincsenek örökösei és az államra száll a hagyaték, akkor is leltárba kell venni a vagyont.
• Alapítvány vagy bizalmi vagyonkezelés: Ha az örökhagyó alapítványt hozott létre vagy bizalmi vagyonkezelést rendelt el a végrendeletében, akkor is kötelező a leltározás. 

Mit kell még tudni a hagyatéki leltárról?

A hagyatéki leltár elkészítése során:

• Meghallgatást tarthatnak: Az örökösök és más érdekeltek meghallgathatók az örökség részleteiről. A meghallgatásról értesíteni kell az ismert érdekelteket, de a távolmaradásuk nem akadályozza a leltár elkészítését.
• Ingatlan értékelése: Az ingatlan értékét az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján kell meghatározni. Az érdekeltek fellebbezhetnek az értékbizonyítvány ellen. A jegyző csak a fellebbezési határidő lejárta vagy a fellebbezés elbírálása után küldi meg a leltárt a közjegyzőnek.
• Ingóságok értékelése: Az ingóságok értékének meghatározása előtt az érdekeltek nyilatkozhatnak az érték becsléséről és további információkat adhatnak. Erről a lehetőségről a meghallgatásról és a helyszíni leltározásról szóló értesítésben tájékoztatni kell őket.

Hagyatéki eljárás tárgyalás nélkül?

Ha befejeződött a hagyaték leltározása, az iratok átkerülnek a közjegyzőhöz és ő dönt arról, hogy szükséges-e hagyatéki tárgyalást tartani.

A közjegyző a hagyatékot elsősorban tárgyalás nélkül adja át, méghozzá a hagyatéki leltár beérkezését követő 45 napon belül - feltéve, ha a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak és további intézkedés megtételére nincs szükség (pl. külföldi hagyatékkal kapcsolatos iratok beszerzése, stb.).

Ha az örökösök ún. osztályos egyezséget kötnek és ez a rendelkezésre álló adatok és iratok, valamint az egyezségi tervezet szövege alapján a jogszabályoknak megfelel, akkor a közjegyző szinte biztosan tárgyalás nélkül dönt az egyezség jóváhagyásáról. Ezt a döntést a hagyatéki leltár beérkezését követő 30 napon belül kell meghoznia. Ha e végzés jogerőre emelkedik, akkor a hagyatékot - további 30 napon belül - tárgyalás nélkül adja át.

Mikor kötelező a hagyatéki tárgyalás?

A hagyatéki eljárás során kötelező hagyatéki tárgyalást tartani az alábbi esetekben:

1. Végintézkedés: Ha az örökhagyó végrendeletet vagy más végintézkedést hagyott hátra.
2. Veszélyeztetett örökös: Ha valamelyik örökös öröklési érdeke veszélyeztetett, és még meg nem született gyermek (méhmagzat), kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, esetleg más okból nem tudja az ügyeit intézni.
3. Nem megfelelő osztályos egyezség: Ha az örökösök egyezséget szeretnének kötni, de az egyezség jogszerűsége nem egyértelmű, jogszabályba ütközik, stb.
4. Közjegyzői döntés: Ha a közjegyző úgy ítéli meg, hogy a hagyatéki eljárásban vita merült fel, vagy más okból tárgyalásra van szükség.
5. Örökösök kérése: Ha bármelyik örökös tárgyalást kér (kivéve néhány speciális esetet).
6. Özvegyi jog: Ha az özvegyi jog megváltására irányuló igény merül fel a hagyatéki eljárás során.

Mi az az osztályos egyezség?

A legegyszerűbben úgy lehet elkerülni, hogy a közjegyző hagyatéki tárgyalást tartson, ha az örökösök a hagyaték egészére kiterjedő írásbeli megállapodást kötnek. Az osztályos egyezség az örököstársaknak a hagyatéki tárgyaláson, vagy azon kívül létrejött olyan megállapodása, amelyben a hagyaték megosztásáról rendelkeznek, akár eltérve a törvényes, vagy végrendeleti öröklés rendjétől is, visszamenőleges hatállyal a hagyaték megnyílásának (örökhagyó halála) időpontjára. Ha az örökösök szabályszerű osztályos egyezséget kötnek, akkor a közjegyző ezt foglalja a hagyatékátadó végzésbe.

Fontos, hogy az osztályos egyezség tárgya kizárólag a hagyatékhoz tartozó vagyon lehet, nem terjedhet ki olyan vagyonelemekre, amelyek nem részei a hagyatéknak. Az osztályos egyezség a hagyatéki eljárásban kötött szerződésnek tekinthető, így a megállapodás jogszerűségét a szerződésekre vonatkozó szabályok alapján kell megítélni, és a bíróság csak akkor nyilváníthatja semmisnek, ha az jogszabályba ütközik.

A hagyatéki tárgyalás megtartása

Az első tárgyalási napot úgy kell kitűzni, hogy az a hagyatéki leltár közjegyzőhöz érkezését követő 2 hónapon belül megtartható legyen a közjegyzői irodában (ez alól vannak kivételek). A tárgyalásra szóló idézést legalább 8 nappal a tárgyalás előtt kézbesíteni kell.

Ha az idézést külföldre kell kézbesíteni, a közjegyző meghosszabbíthatja a határidőt a kézbesítés idejének figyelembevételével. 

Kiket idéz a közjegyző a hagyatéki tárgyalásra?

• Törvényes örökösöket: Azok a személyek, akik a törvény alapján örökölnek (pl. házastárs, leszármazók, szülők, testvérek stb.)
• A végrendeletben örökösként megjelölt személyt
• Végrendeleti végrehajtót: A végrendeletben megnevezett személy, akinek feladata a végrendelet végrehajtása
• Hagyatéki hitelezőt: Az elhunyt adósságaival rendelkező személy vagy szervezet
• Hagyatéki eljárásban fellépett igénylőt: Aki az eljárás során valamilyen igényt jelentett be az örökséggel kapcsolatban
• Az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog birtokosát, vagy kötelezettjét: Aki az elhunyt tulajdonában lévő dolgot birtokolja, vagy akinek az elhunyt tartozott valamivel, és ezt az igényét bejelentette

Mi történik ha nem jelenik meg az örökös a hagyatéki tárgyaláson?

Ha szabályszerű idézése ellenére valaki mégsem jelenik meg a tárgyaláson, az a hagyatéki tárgyalás megtartását és a szükséges végzések meghozatalát nem akadályozza.

Ha az örökös nem tud megjelenni a hagyatéki tárgyaláson, mert pl. külföldön él, akkor azért szerencsés, ha az érdekeit legalább egy meghatalmazott képviseli.

Kinek lehet meghatalmazást adni a hagyatéki eljárásban?

A Hetv. nem szabályozza a meghatalmazások kérdését, de a Pp. igen. A Pp. alapján lényegében ügyvédnek, vagy tizennyolcadik életévét betöltött hozzátartozónak adható meghatalmazás, amit közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Idegen nyelvű meghatalmazás esetén szükéséges hiteles fordítás is. 

Ki számít hozzátartozónak?

Közeli hozzátartozók:

• Házastárs
• Egyeneságbeli rokon (szülők, nagyszülők, dédszülők, gyermekek, unokák, dédunokák)
• Örökbefogadott gyermek
• Mostohagyermek
• Nevelt gyermek
• Örökbefogadó szülő
• Mostoha szülő
• Nevelő szülő
• Testvér

Hozzátartozók (a közeli hozzátartozókon túl):

• Élettárs
• Egyeneságbeli rokon házastársa (pl. sógor, sógornő)
• Házastárs egyeneságbeli rokona (pl. após, anyós)
• Házastárs testvére (sógor, sógornő)
• Testvér házastársa (sógor, sógornő)

Mikor nem kell örökösödési illetéket fizetni?

Az öröklési illetéket az örökhagyó halála napján a belföldön lévő hagyaték után kell fizetni. 

Az illeték mértéke:

• Általános esetben az örökség értékének 18%-a
• Lakástulajdon esetén 9%
• Gépjármű esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese

Illetékmentesség:

• Egyenes ági rokonok (gyermekek, unokák, szülők, nagyszülők), házastársak és testvérek öröklése esetén az öröklés illetékmentes.
• Örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint illetékmentes.
• 300 000 forintot meg nem haladó ingóörökség illetékmentes.

Az illetékfizetési kötelezettség kiterjed a belföldi és bizonyos feltételek mellett a külföldi ingóhagyatékra is. Külföldi ingóhagyaték esetén csak akkor kell fizetni, ha az öröklés helyén nem fizetnek hasonló adót. A külföldön levő ingatlanhagyaték után Magyarországon nem kell illetéket fizetni.

Összegzés

Hagyatéki tárgyalásra nem minden esetben kerül sor, csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ebből a szempontból nagy jelentősége van a hiánytalan és szabályszerű leltár meglétének. Az örökös minden esetben csak a hagyatéki tárgyalás lezárását követően - illetve akár tárgyaláson kívül is - kaphatja meg a hagyatékot. A földhivatal a hagyatékátadó végzés alapján jegyzi be az örökösök tulajdonjogát, de ezt megelőzően is van lehetőség az ingatlan eladására bizonyos kockázatok vállalása mellett. A hagyatéki eljárás menetéről bővebben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján lehet tájékozódni.

Fontos tudni, hogy a közjegyző a jegyző és a hagyatéki eljárásban közreműködő személy titoktartásra köteles és az eljárása során köteles gondoskodni az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek személyes adatainak védelméről.

Ha jogi tanácsra lenne szüksége, netán osztályos egyezséget kötne, keressen minket az alábbi elérhetőségek bármelyikén!