Zártkert beépíthetősége - jogi alapok

Mi is az a zártkert?

Az az ingatlan minősül zártkertnek, amelyiknek a tulajdoni lapján “megnevezésként” zártkert szerepel. A tulajdoni lapon zártkertként nyilvántartott ingatlanokra a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni - kivéve, ha a tulajdoni lapon szerepel a “művelés alól kivett” minősítés is! 

Nem minden zártkert minősül tehát termőföldnek. A tulajdonosok ugyanis 2017. december 31-ig egyszerűsített eljárásban kérhették a zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését. Sokan szerencsére éltek is ezzel a lehetőséggel. Akik lemaradtak, azok (5 évvel a vásárlást követően) ma is kérhetik a végleges más célú hasznosítás engedélyezését, ezt azonban alaposan meg kell indokolni és földvédelmi járulék is fizetendő.

Sokan nem tudják, de a lakóház más célú hasznosítási engedély nélkül, 5 éven belül is építhető a termőföldnek minősülő zártkerten (ha az építési szabályok ezt engedik)!

A termőföld státusz hátrányai

Fontos tudni, hogy a Földforgalmi törvény szerint földnek minősül minden olyan ingatlan, amelynek legalább egy alrészlete megfelel az 5. § 17. pontja szerinti művelési ágaknak és ide tartozik a "kert" is.

A termőföldet a tulajdonosa (használója) – választása szerint – köteles 

• megművelni, vagy 
• a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség). 

A termőföld értékesítése ráadásul csak szigorú elővásárlási és engedélyezési szabályok megtartása mentén lehetséges.

A zártkerti telek beépíthetősége jelentős mértékben függ attól, hogy az adott ingatlan mezőgazdasági területen helyezkedik-e el, így e státusz meglétének ellenőrzése elsődleges fontosságú.

Mi dönti el a zártkert beépíthetőségét? (HÉSZ és OTÉK)

A zártkertek beépítési lehetőségeit elsősorban

• az OTÉK, vagyis az Országos Településrendezési és Építési Követelmények és
• a helyi építési szabályzatban található rendelkezések (amelyek igen gyakran hivatkoznak az OTÉK-ra) határozzák meg.

Ha csak az OTÉK-ot nézzük, akkor ennek 29. § (8) bek. alapján mezőgazdasági övezetben lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel helyezhető el. Ezen a helyi építési szabályok településenként módosíthatnak!

Én a következők ellenőrzésével szoktam eldönteni, hogy mit is lehet kezdeni a zártkerti ingatlanokkal

1. Az Önkormányzati Rendeletek tárában ellenőrzöm, hogy melyek az aktuális építési szabályok az adott településen (HÉSZ).
2. Előkeresem a szabályozási tervet (Siófok esetén pl. ez a rendelettárból egy kattintással elérhető, de van hogy a település hivatalos honlapján kell keresni).
3. Ellenőrzöm a legnagyobb beépítettséget (a tulajdoni lapon szereplő telekméret meghatározott %-a).
4. Ellenőrzöm a legnagyobb épületmagasságot.
5. Ellenőrzöm a beépítési módot (pl. Szabadon álló).
6. Ellenőrzöm, hogy a terület milyen természetvédelmi (pl. NATURA 2000) védettséggel rendelkezik.
7. Ellenőrzöm, hogy a helyi építési szabályzat, vagy más jogszabály meghatároz-e elővásárlási jogot, építési tilalmat, esetleg korlátozást az adott területen.
8. Ha szóba kerül a telekalakítás, ellenőrzöm a legkisebb telekterületet.

A helyi építési szabályos és OTÉK módosításai jelentős hatással lehetnek a zártkertek építési lehetőségeire - különösen ha a mobilház gyorsan változó jogszabályi fogalmára gondolunk!

Többször előfordult már a praxisomban, hogy a mobilházas zártkertet eladó arról a szabályozási környezetről adott tájékoztatást a vevőnek, ami akkor volt érvényben, amikor még ő vásárolt. Minden vevőnek elemi érdeke, hogy mindig naprakész legyen ezen jogszabályok változásaival kapcsolatban - az adásvételben közreműködő ügyvéd ebben természetesen nagy segítség lehet. Ha már megvettük a területet, akkor a zártkert területén történő építkezés előtt javasolt konzultálni legalább a helyi főépítésszel. 

Telekalakítás és a zártkerti ingatlan státusz

Az ingatlan-nyilvántartás szerint termőföldként zártkertnek minősülő területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet. A nem termőföld minősítésű zártkertekre a helyi építési szabályok vonatkoznak, de általában ilyen esetben is az 1500 m2-es korlátozás érvényesül.

Összegzés

A beépíthetőség zártkerti ingatlan vásárlásakor központi kérdés, ráadásul egy HÉSZ, vagy OTÉK módosítás sokat bonyolíthat a helyzeten. Ha ilyen területe van és építkezni szeretne, vagy vásárlásban gondolkozik, tekintse át szolgáltatásainkat és keressen minket!