Logóe-ingatlanügyvédek.hu

Lakásbérleti szerződés - minden amit tudni kell

A bérleti szerződés létrejöttéhez a bérbeadó és a bérlő megállapodása szükséges. Lakásbérlet esetében ezt a megállapodást írásba is kell foglalni. A felek ebben az írásba foglalt szerződésben rögzítik a bérlet feltételeit, mint például 

  • a bérleti díj összegét, fizetési feltételeit
  • a bérlet időtartamát, 
  • a felek jogait és kötelezettségeit.

A bérleti szerződés megkötéséhez nem szükséges ügyvédhez fordulni, de nagy értékű ingatlanok, illetve hosszú távú jogviszonyok esetén jellemző, hogy a bérleti szerződést ingatlanjogra specializálódott ügyvéd szerkeszti és ellenjegyzi.

Bérleti szerződés

A bérleti szerződésekről közérthetően

Miben kell megegyeznie a bérlőnek és a bérbeadónak?

Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy miről érdemes megállapodni a bérleti szerződés megkötése előtt:

TémakörJelentőség
A szerződő felek adatai:A bérbeadó és a bérlő(k) neve, lakcíme, személyi igazolvány száma vagy más azonosító adatok, illetve telefonszám, e-mail cím. Fontos, hogy bérbeadásra nem csak tulajdonos, de pl. haszonélvező is jogosult.
A bérlemény pontos meghatározása:A lakás címe, helyrajzi száma, emelet, ajtószám, valamint a bérleményhez tartozó helyiségek felsorolása elengedhetetlen (pl. tároló, garázs). Ha a lakáshoz kizárólagos használatú kertrész tartozik, azt is érdemes felsorolni.
A bérlet időtartama:Határozott vagy határozatlan időre szól-e a bérlet. Határozott idő esetén pontosan meg kell határozni annak a kezdő és a záró napot.
A bérleti díj összege és fizetésének módja:A havi bérleti díj pontos összege, a fizetés esedékessége (pl. havonta előre, adott napig), és a fizetés módja (pl. átutalás, készpénz).
A közüzemi költségek:Melyik fél fizeti a rezsiköltségeket (víz, villany, gáz, fűtés stb.), és milyen módon történik ezek elszámolása (pl. átalány, mérőórák alapján).
A kaució (óvadék) összege és feltételei:A bérlő által fizetendő kaució összege, annak célja (pl. károk fedezése), és a visszafizetés feltételei a bérlet végén. Általában ezek pontos meghatározása érdekében szoktak az ügyfelek ügyvédhez fordulni.
A lakás használatára vonatkozó szabályok:A lakás rendeltetésszerű használata, háziállatok tartása, dohányzás, albérlők befogadása stb.
A lakás karbantartása és felújítása:A felek kötelezettségei a lakás karbantartása és felújítása terén, beleértve a kisebb javításokat és a nagyobb felújításokat is.
A bérbeadó hozzáférése a lakáshoz:Milyen esetekben és milyen feltételekkel léphet be a bérbeadó a lakásba (pl. ellenőrzés, javítások).
A bérleti szerződés megszüntetésének feltételei:Rendes és rendkívüli felmondás esetei és feltételei, a felmondási idő hossza. Milyen esetekben jogosult a bérlő elállni a szerződéstől vagy azt felmondani (pl. a lakás alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra).
A bérlő kiköltözésének feltételei:A lakás visszaadásának határideje és állapota a bérlet végén, a kaució visszafizetésének feltételei.
Céges bérlet szempontjai:A bérleti jogviszony kapcsán fizetendő adóelőleg szempontjából nem mindegy, hogy a bérlő kifizetőnek minősül-e vagy sem. Ha kifizetőnek adja bérbe a lakást (pl. egy cégnek), akkor a kifizetőnek kell az adóelőleget levonnia és befizetnie, tehát a bérleti díj ezen része sosem jut el a bérbeadóhoz. Ha magánszemély a bérlő, akkor a bérbeadónak kell negyedévente adóelőleget fizetnie a NAV-nak.
Bérbeadói jövedelemszámítás:Kétféle módszer közül választhat az SZJA alapján képező jövedelem meghatározására: a 10%-os költséghányad alkalmazása vagy a tételes költségelszámolás. Ezzel kapcsolatban ajánljuk a NAV vonatkozó tájékoztatóját.
Foglaló vagy kaució

Foglaló vagy kaució? Fontos a különbség!

Ingatlan bérleti szerződés esetén jellemző a foglaló?

Albérlet esetén Magyarországon nem kifejezetten elterjedt a foglaló alkalmazása, jogilag nem is kötelező - de azért nem is tekinthető ritkának az ilyesmi, különösen, ha ingatlanközvetítő segédkezik a bérbeadásban. 

A foglaló egy olyan összeg, amit a bérlő fizet a bérbeadónak a lakás lefoglalása érdekében, jelezve komoly szándékát a bérlésre. Ha a bérlő hibájából hiúsul meg a bérlet, a foglalót elveszíti. Ha a bérbeadó a hibás, akkor a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni a bérlőnek. 

További fontos tudnivalók a foglalóról:

  • Nem azonos a kaucióval: A foglaló a bérbeadónak a szerződéskötéskor fizetik és általában az első bérleti díjba beszámít, míg a kaució (óvadék) a bérleti szerződés megkötésekor kerül átadásra és annak teljesítése során nyújt anyagi fedezetet a bérbeadónak.
  • A foglaló általában a bérleti díj egy havi összegének felel meg.
  • Foglalót jellemzően akkor szokás adni, ha a beköltözés és így az első havi bérleti díj kifizetése jelentősen később történik, mint a szerződéskötés.

Bérleti szerződés

Kérje fel az e-ingatlanügyvédek.hu csapatát bérleti szerződése elkészítésére, illetve véleményezésére!

Miért kér kauciót (óvadékot) a bérbadó?

A kaució általában a bérleti díj egy-három havi összegének felel meg és a következő szerepet tölti be egy bérleti szerződésben:

  • Biztosíték a bérbeadó számára: Az óvadék elsődleges célja, hogy a bérbeadó számára anyagi biztonságot nyújtson a bérlő esetleges szerződésszegéseivel szemben.
  • Kártérítés: Ha a bérlő nem fizet időben, kárt okoz a lakásban vagy a berendezési tárgyakban, vagy más módon megszegi a szerződést, a bérbeadó az óvadékból fedezheti a költségeit.
  • Nem kamatozik: Az óvadék összege után a bérbeadó nem fizet kamatot a bérlőnek.
  • Visszafizetés a bérlet végén: Ha a bérlő teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, a bérbeadó köteles a bérlet lejártakor az óvadékot visszafizetni a bérlőnek.
  • Nem fedezi a teljes kárt: Ha a kár mértéke meghaladja az óvadék összegét, a bérbeadó polgári peres úton követelheti a különbözetet a bérlőtől.

A kaució tehát egyfajta letét, amelyet a bérlő fizet a bérbeadónak a szerződés megkötésekor. Ez a letét biztosítja a bérbeadót, hogy a bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíti, és ha nem, akkor a bérbeadónak van miből fedeznie a kárait.

Kell-e közjegyző által hitelesített kiköltözési nyilatkozat?

Határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén, ha a bérlő nem költözik ki a szerződésben meghatározott idő lejárta után, a bérbeadó számára szükség lehet végrehajtható okiratra a lakás kiürítésének érdekében. A közjegyző által hitelesített kiköltözési nyilatkozat erre megoldás lehet, mivel az ilyen nyilatkozat és a bérbeadó szintén közokiratba foglalt felszólítása végrehajtási záradékkal látható el, és közvetlenül végrehajtható a bírósági eljárás nélkül. A közjegyzői okiratok kiállítása azonban jelentős költségekkel jár.

Olcsóbb alternatíva: A közjegyzői okiratok kiállíttatása helyett, azonban kizárólag határozott időre kötött szerződések esetén a bérbeadó bírósági úton is kérheti a lakás kiürítését, méghozzá a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 183/A. §-a alapján. Ilyenkor a bérbeadó a határozott idő lejártát követő 60 napon belül benyújthatja a végrehajtónak a kiürítés iránti kérelmet és csak annyit kell igazolnia hogy a bérleti szerződésben meghatározott idő eltelt.

Ki fizeti a rezsiköltségeket

Ki fizeti a rezsiköltséget?

Albérlet birtokbaadási jegyzőkönyv - a bérlő érdeke is

A birtokbaadási jegyzőkönyv elkészítése a bérlemény birtokba adásakor kiemelten fontos a következő okok miatt:

Bizonyító erő:

  • A bérlemény állapota: A jegyzőkönyv rögzíti a bérlemény állapotát a birtokbaadás pillanatában. Ez magában foglalja a lakás és a felszerelések (pl. bútorok, háztartási gépek) állapotát, esetleges sérüléseket, hiányosságokat.
  • Mérőórák állása: A jegyzőkönyvben rögzítik a közművek (víz, gáz, villany) mérőóráinak állását, ami fontos a későbbi elszámolásnál.
  • Átadott kulcsok: A jegyzőkönyv tartalmazza az átadott kulcsok számát és típusát, ami segít elkerülni a későbbi félreértéseket.

Felelősség megállapítása:

  • A bérbeadó szavatossága: A Ptk. 6:332. § alapján a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt lakás szerződésszerű használatra alkalmas. A birtokbaadási jegyzőkönyv segít bizonyítani, hogy a hibák már a bérlet kezdetén fennálltak, így a bérbeadó felelőssége megállapítható.
  • A bérlő felelőssége: A bérlet időtartama alatt a bérlő felel a lakás állagának megóvásáért. Ha a bérlet végén a lakásban a birtokbaadási állapothoz képest károk keletkeznek, a bérbeadó a jegyzőkönyv alapján igazolhatja a bérlő felelősségét, és az óvadékból vagy más módon kártérítést követelhet.

Viták megelőzése és rendezése:

  • A birtokbaadási jegyzőkönyv egyértelművé teszi a felek jogait és kötelezettségeit a bérlemény állapotával kapcsolatban. Ez segít megelőzni a félreértéseket és vitákat a bérlet végén, amikor a bérlő kiköltözik és a bérbeadó visszaadja az óvadékot.
  • Ha mégis vita alakulna ki, a jegyzőkönyv fontos bizonyítékként szolgálhat a bíróság vagy más vitarendezési fórum előtt.

Óvadék védelme:

  • A jegyzőkönyv segít a bérlőnek bizonyítani, hogy milyen állapotban vette át a lakást, így megvédheti magát attól, hogy a bérbeadó indokolatlanul tartsa vissza az óvadékot a bérlet végén.
Birtokbaadási jegyzőkönyv A lakás állapotának dokumentálása

Birtokbaadási jegyzőkönyv. A lakás állapotának dokumentálása elengedhetetlen.

Hogyan lehet megszüntetni egy lakásbérleti szerződést?

A bérleti szerződés megszüntethető:

  • Közös megegyezéssel: A felek bármikor megállapodhatnak a szerződés megszüntetésében.
  • Felmondással:
    1. Határozatlan idejű szerződés: Bármelyik fél felmondhatja a törvényben meghatározott felmondási idő betartásával (havi lakbér esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig).
    2. Határozott idejű szerződés: Általában csak rendkívüli felmondással szüntethető meg, ha a másik fél súlyosan megszegi a szerződést (pl. nem fizet lakbért, rongálja a lakást).
  • A szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztével: Pl. a határozott idő lejárta.
  • A törvényben meghatározott egyéb okokból: Pl. a lakás megsemmisülése, a bérlő halála.

Fontos: A felmondásnak minden esetben írásban kell történnie, és tartalmaznia kell a felmondás okát és a szerződés megszűnésének időpontját.

Lakásbérlet felmondása Mik a lehetőségek

Lakásbérlet felmondása. Mik a lehetőségek?

Gyakori kérdések az ingatlan bérleti szerződéssel kapcsolatban

Az alábbiakban igyekszem pár jellemző kérdésre válaszolni:

Mi a különbség a határozott és a határozatlan idejű bérleti jogviszony között?

  • Határozott idejű bérleti szerződés: A szerződésben előre meghatározott időtartamra szól. A bérleti jogviszony ennek az időtartamnak a lejártával automatikusan megszűnik - hacsak a bérlő nem használja tovább a dolgot, és a bérbeadó nem tiltakozik ezen időn belül (Ptk. 6:338. §).
  • Határozatlan idejű bérleti szerződés: Nincs előre meghatározott időtartama, ameddig a felek azt meg kívánják tartani. A szerződés bármelyik fél által felmondható a törvényben meghatározott felmondási idő betartásával.

Mi tartozik bele a bérbeadó karbantartási kötelezettségébe?

Általános esetben a lakás karbantartása a bérlő feladata. Ez magában foglalja a kisebb javításokat és a lakásberendezések állagmegóvását. Ha azonban a meghibásodás az épület központi rendszerének hibájára vezethető vissza, vagy a javítás jelentős költséggel jár, akkor a bérbeadó felelőssége a javíttatás.

Mivel a fentieket nem mindig könnyű megállapítani, érdemes egy értékhatárban megállapodni a bérleti szerződésben, ami alatt a bérlő, felett a bérbeadó kötelezettsége a javítás.

Kell-e klímát beszerelni a bérleménybe?

A klíma beszerelése nem kötelező. A bérbeadónak a lakást a komfortfokozatának megfelelően kell átadnia, de ez nem feltétlenül foglalja magában a klímaberendezést. A felek megállapodhatnak a klíma utólagos beszereléséről, de ennek költségeit általában a bérlő viseli, kivéve, ha erről más megállapodás születik.

Összegzés

A bérleti szerződés megkötése fontos lépés mind a bérbeadó, mind a bérlő számára. A szerződés részletes kidolgozásával és a fenti információk figyelembevételével mindkét fél biztosíthatja, hogy a bérleti jogviszony zökkenőmentesen és a törvényeknek megfelelően alakuljon.


Amennyiben bérleti szerződés kapcsán ügyvédre lenne szüksége, tekintse meg ajánlatunkat és vegye fel velünk a kapcsolatot a lenti elérhetőségek bármelyikén!

Kapcsolatfelvétel

Hívhat minket az alábbi számon vagy töltse ki az űrlapot és visszahívjuk.

Felhívjuk a figyelmét, hogy minden telefonhívást rögzítünk. A Küldés gombra kattintva elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket valamint az Adatvédelmi tájékoztatót.

Surányi BalázsSB
Szerző:

Csapatunk

Dr. Surányi Balázs

balazs.suranyi@igm.jogasz.hu

Dr. Surányi Balázs, ügyvéd, az e-ingatlanügyvédek.hu budapesti tagja. Szakterülete az ingatlanjog, az építési jog és a társasági jog.
Szerzői profil

Gyakran
ismételt kérdések

A Ptk. speciális szabályai vonatkoznak a lakásbérlésre.